Borúra eső

A délutáni kötelező programokkal véget ért a táborozás, holnap indulunk haza.

Vasárnap délután a Forma-1 törökországi futamát már nem nézhették meg a kistúrás mezőny résztvevői, nekik is jelenésük volt a színpadon. Vizes versenynapra tippeltünk és az időjárás be is teljesítette a várakozásainkat.

Doki vizes pályán kezdte meg a körözést, a rajtnál ugyan vesztett egy pozíciót, de azt hamar sikerült visszaszerezni, sőt a felzárkózást is megkezdte. Walterné Dancsó Adrienn kiesése után kialakult sor élére Kiss Norbi állt, őt Mink Zoltán és Doki követte. Zoli és Doki hatalmas, látványos küzdelmet vívott több körön keresztül csatáztak. Mink Zoli remekül védekezett, Grigalek folyamatosan kereste az előzési lehetőséget. A vizes aszfalton az autók közötti erőkülönbség eltűnt, így Doki folyamatos nyomásgyakorlása célt ért és végül sikerült megszereznie a második helyet.

Az orosz rulett a Kalaschnikow Nagytúraautós Bajnokság versenyén tovább folytatódott.
A kérdésre, miszerint vizes vagy száraz pályára való gumi kerüljön a technikákra, senki nem tudott választ adni. A TW STEEL Ferrarira Zsolti vizes, ProexRobi a Clio v6-ra slick gumit választott.
Néhány kör után úgy tűnt, Robinak lesz igaza mert hatalmas lendülettel tört át a jóval erősebb autók során és már a harmadik helyen autózó Bódis Kálmánt ostromolta. Horváth Zsolt gumijai a száraz szakaszban elmelegedtek és jelentősen megkoptak, így az újra leszakadó esőben sem jelentett akkora előnyt. Mivel a harmadik fokozatot továbbra sem tudta használni -ami még nagyobb hátrányt jelentett mint száraz körülmények között, merthogy nem lehetett olyan lendületesen beengedni az autót a kanyarokba , és a kisebb sebesség mellett az alacsonyabb fordulatszám-tartományból nehezen gyorsított ki - Zsolti felzárkózása a harmadik helyre elég távolinak tünt.
ProexRobi a vízen jelentősen belassulva alig tudott pályán maradni és végül Renauer Florián a Ginetta-val és Horváth Zsolt is megelőzte.
A végeredményben a pozitívum az, hogy Zsoltinak sikerült gyarapítani bajnoki pontjainak számát és Robi végre megmutathatta, hogy ha jó kezekbe kerül, még ez az öregecske technika is tud meglepetést okozni.

A Suzukisaink zuhogó esőben rajtoltak el és az égi áldás ki is tartott a leintésig.

Áron: A legizgalmasabb a rajt volt, sikerült jól előretörni. A tizedik helyről rajtoltam és az egyes kanyarban már a negyedik vagy ötödik helyen sikerült elfordulni, persze a vízfüggönyben semmit nem lehetett látni.
Két látványosan gyorsan érkező gyorsabb pilótának helyet hagytam, látszott, hogy jobban ismerik a nedves íveket, így amíg tehettem lestem tőlük.
A pálya hátsó részéig sikerült tartani a pozíciót, ott azonban egy meglehetősen mély vízátfolyáson, hármasban, 120-al felúszott az autó, már nem tudtam összeszedni, egy teljes fordulatnyit megforogtam.
Így visszaestem kb. a tizedik helyre, ahonnan aztán folyamatosan tornásztam felfelé. Végül a hetedik helyen sikerült beérnem, beékelődve a két Szamosvári testvér közé.
A hátrányom a végére már csak pár méter volt, Attila ügyesen osztotta be az előnyét. Nagyon sportszerű, remek futam volt.

Zoli: utolsó helyról vágtam neki a versenynek és a rajtnál fel tudtam jönni kábé hat-hét pozíciót majd sajnos a második körben volt egy megforgásom, és fogalmam sincs hova estem vissza, mentem tovább, majd sikerült feljönni pár pozíciót, majd megint megforogtam, megint feljebb jöttem, megint kiforogtam és akkor azt mondtam hogy na elég volt, bejövök azon a helyen, ahol vagyok. Ez egy ilyen hétvége volt. Várom a következő esős versenyt. Az mondjuk zavart, hogy alig lehetett látni a többiek által felvert vízpermettől, de legközelebb majd igyekszem úgy intézni, hogy ne kelljen ezzel foglalkozni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.